Pezsgö - Mascarpone Charlotte

Egy nagyon kedves barátnöm születésnapjára készítettem, még a hétvégén ezt a finomságot. Nagy tetszést aratott!
Kicsit babrásnak tünik elsö olvasatra, de nem olyan vészes. A végeredmény pedig tényleg megér egy misét. Csak a várakozási idö hosszú, különben 1 óra alatt elkészíthetö.

4 tojás
175 g cukor
1 cs. vaniliás cukor
100 g liszt
25 g étkezési keményítö
1 cs. sütöpor
250 g s.barack lekvár
6 lap zselatin
2 doboz mandarin befött
500 g Mascarpone
200 ml pezsgö
200 g tejszín
1 cs. cukrozatlan tortazselé

Elsö lépésként elkészítettem a piskóta tekercset - még elözö nap. A tojásokat szétválasztottam, majd a fehérjéböl nagyon kemény habot vertem. Hozzáadtam 75 g cukrot és a vaniliás cukrot, közben folyamatosan vertem tovább a habot. A tojássárgákat egyenként szintén folyamatos keverés mellett beledolgoztam a habba. A lisztet, a sütöport és a keményítöt beleszitáltam, majd fakanállal óvatosan beleforgattam. A piskóta masszát egy sütöpapírral bélelt sütölapra simítottam és elömelegített sütöben (175° - légkeveréses) 10-12 perc alatt rózsaszínüre sütöttem. A megsült piskótalapot egy nedves konyharuhára borítottam, óvatosan lehúztam róla a sütöpapírt és az elöre felmelegített lekvárt egyenletesen elosztva rákentem. Szorosan feltekertem, a konyharuha segítségével, majd hagytam teljesen kihülni.
A piskóta tekercs mindkét végét egyenesre vágtam, majd 16 egyforma szeletet vágtam. Egy 26 cm-es kerek tortaforma oldalát egy tálra fektettem. Alulra került 7 db piskóta rolád, az oldalát pedig 9 db-al raktam ki. Beáztattam a zselatin lapokat. A mandarit lecsöpögtettem, de a levét felfogtam és félretettem. A mascarponét 75 g cukorral, a pezsgövel és 100 ml beföttlével kikevertem. A zselatint kinyomkodtam, felmelegítettem, majd a krémböl kivettem 2 kanálnyit és homogénné kevertem, majd hozzáadtam a krémhez és elkevertem. Hütöbe raktam, egészen addig, míg el nem kezdett a krém keményedni. A tejszínt felvertem. A mandarin felét apró kockákra vágtam és belekevertem, hozzádtam a habhoz és a zselésedö krémbe forgattam. Beleöntöttem a torta formába, a tetejét elsimítottam. 2 órára újra a hütöbe tettem. Óvatosan levettem a torta karikát és a maradék mandarit a közepére halmoztam. A tortazselét 25 g cukorral és 1/4 l mandarinlével felmelígettem és egy kanállal fokozatosan a mandarin tetejére csurgattam. 15 percre újra hütöbe tettem, majd citromfüvel díszítettem.

Szilvás - diós sütemény

Rengeteg a szilva. Jók és kevésbé jók. Speciel a mi fánk is tele van, viszont szinte mindegyik kukacos. Kár érte, mert nagyon finom, édes szilva. Amit meg kapni lehet, hát.... savanyú. De sütibe finom, mert úgyis cukrozom. Most diós süteménnyel lépett fúzióra és nagyon bejött. Ilyet még sosem sütöttem, gondoltam kipróbálom, mi baj szármauhat belöle. Az eredmény nagyon jó lett, mert az utolsó morzsáig elfogyott. Szívböl ajánlom kipróbálásra, aki még süti a szilvás sütiket és szereti a hagyományos ízeket.

100 g dió
400 g szilva
200 g puha vaj v. margarin
170 g cukor
1 cs. vaniliás cukor
3 tojás
250 g liszt
1 cs. sütöpor
3 e.k. tej
fahéj

A megtisztított diót egy száraz serpenyöben (zsíradék nélkül!) megpirítottam. A 2/3-át éles késsel durvára aprítottam, a többit félretettem a díszítéshez. A szilvát megmostam, feleztem és a magját kiszedtem. A vajat, a cukrot és a vaniliás cukrot habosra kevertem a robottal. Egyenként hozzákevertem a tojásokat, majd a sütöporos lisztet és a vágott diót. A tésztát a tejjel lazítottam. Egy 26 cm-es tortaformát kivajaztam, kiliszteztem, majd belesimítottam a tésztát. Tetejére raktam a fél szilvákat és fahéjas cukorral böven megszórtam. Elömelegített sütöben (légkeveréses: 175°) 40-45 perc alatt megsütöttem. Rácson hagytam kihülni. Eltávolítottam a torta karikát, kiraktam a tetejét a félretett dióval és megszórtam porcukorral. Tejszínhabot adtam hozzá.

Uborkás kelkáposzta -saláta

Kínaikelböl már nagyon sokszor készítettem salátát, azt nagyon szeretem. Viszont a normál kelkáposztából eleddig eszembe sem jutott salátát csinálni, ami nagyon nagy hiba volt. Való igaz, hogy amikor az ember a kelkáposztára gondol, rögtön a fözelék, -amit mellesleg imádok - vagy a rakott kel ugrik be. Köztudott, hogy igen magas a C-vitamin tartalma, ami ugye fözés közben bizony nagyon sokat veszít az erejéböl. Viszont nyersen megörzi nekünk a kincseit. A TV Paprikán volt egy pár perces müsor a kelröl, abban láttam, hogy így is lehet salátát készíteni. Gondoltam: egy életem, egy halálom. Mit veszíthetek? És nem, hogy veszítettem, ha nem nyertem, mert nagyon finom, ezentúl gyakori vendég lesz az asztalunkon.

kelkáposzta
uborka
1 cs. petrezselyem
1 citrom
3 e.k. porcukor
olivaolaj
só, bors

A kelkáposztát megmostam, majd nagyon vékony, 1-2 mm-nyi laskára vágtam. Az uborkát megpucoltam, majd keresztben és hosszában is félbevágtam. A magjait egy kiskanállal kikapartam és ujjnyi vastagra vágtam. (ekkor teljesen úgy nézett ki, mint a szárzeller) Összeforgattam a káposztát az uborkával. A petrezselymet apróra vágtam. A citrom kifacsart levében elkevertem a porcukrot, sóztam, borsoztam és beletettem a vágott petrezselymet. Ráöntöttem a zöldségre, alaposan összeforgattam. Folpackkal lefedtem és fél órát a hütöben várakoztattam, mielött asztalra került! Mennyei!

EB-golyók

A sokat emlegetett MBT-re ezzel az édességgel készültem. Nagyon nagy bajban voltam a találkozó elött, hogy mivel is tudnám meglepni kedves barátaimat -mert iszonyatosan nagy volt a höség; de ez volt a kisebbik baj. A nagyobbik az volt, hogy egy teljesen üres, szinte mindennek híján lévö konyha jutott nekem abban az idöben. A lányok nyugtatgattak, hogy ismerik a hátteret, persze, hogy nem is várják tölem azt, hogy esteleg valamilyen mesebeli, csodás tortát fogok rittyenteni. Még az elutazás elött találtam ezt a receptet, így szépen itthon az összes hozzávalót bepakoltam és vittem magammal. Az elkészítéshez pedig nem volt szükség semmi extra felszerelésre.

Az elnevezése pedig!? Nehéz magyarra fordítani, meg nem is igen próbálkoznék mindenféle hanzatos neveket keresgélni. Így is rengeteget "röhögtünk", mire megszületett az EB golyó elnevezés. Elsöre ránézésre nagyon hajaz a kókusz golyóra, de köze csak annyi van hozzá, hogy kókuszba van forgatva.
Saját fotót, most nem tudtam készíteni, így csak Trinity barátném helyben készült fotóját és az újságból "kifotózott" képet tudom közzétenni.

1 tasak "gyors-rizs"
100 g marcipánmassza
60 g s.baracklekvár
100 g aszalt s.barack
40 g darált mandula
kókusz reszelék

A rizst az elöírás szerint megföztem, majd teljesen kihütöttem. Közben a puha marcipánt habosra kevertem a lekvárral. Az aszalt barackot nagyon apró kockákra vágtam, majd az összes hozzávalót, a kókusz kivételével alaposan összedolgoztam.
Vizes kézzel diónyi golyókat formáztam és apró papírkapszlikba pottyantottam öket. Érdemes fogyasztás elött pár órát hütöben tartani.

Bakonyi sertésszelet

A Bakonyi sertésszelet is egy örök klasszikus. Annyira kézenfekvö, hogy hajlamos vagyok el is feledkezni róla. Most is azért jutott csak eszembe, mert nagyon kellett törni a fejem, hogy mivel készüljek egy vacsorára. Olyat szerettem volna fözni, amit még nem ettek a német vendégek és tipikusan magyar étel. Így esett a választásom a bakonyira, ami igazolt engem, mert örömmel láttam, hogy szinte az utolsó morzsáig elfogyott. Mindíg jó érzés, ha dícsérik az ember föztjét, no, ebben most sem szenvedtem hiányt.

1 közepes szüzpecsenye
2 vöröshagyma
20-30 dkg gomba
1-2 paradicsom
1-2 zöldpaprika
só, bors, pirospaprika
2-3 dl tejföl
2-3 e.k. liszt
2 dl tejszín

A szüzpecsenyét megmostam, szárazra töröltem. A felesleges hártyát és zsíradékot levagdostam róla, majd 2-3 ujjnyi vastag szeletekre vágtam és kiklopfoltam. Enyhén besóztam és rögtön lisztbe forgattam. Kevés olajon mindkét oldalát pirosra sütöttem. Egy tányérra szedtem és visszamaradt olajon megpirítottam a hagymát. A szeletekre vágott gomba következett, amihez hozzáadtam a felvágott paprikát és paradicsomot. Megszórtam pirosparikával, sóztam és borsoztam. A tejfölben csomómentesen elkevertem a lisztet és hozzáöntöttem a tejszínt is. Amikor a gomba megpárolódott, behabartam a tejföllel. A hússzeleteket visszatettem és további 10-15 percig, fedö alatt együtt pároltam. Ha nagyon sürü lenne, kevés vízzel lehet hígítani.
Galuskával tálatam.

Limoncello kehely

Sajnálatos módon kezd az idöjárás nagyon ösziesre fordulni. De fittyet hányok a rossz idöre és még mindíg gyártom a fagyikat. Sehol sincs az köbe vésve, hogy csak melegben lehet hódolni a nyalkodásnak. Igazságszerint már hetek óta rákészültem erre a savanykás csodára, mert otthon jártamban természetesen gasztro-újságokból is feltankoltam. Erre a Kiskegyed konyhájában bukkantam és nagyon megörültem, mert a Limoncellot imádom. Dacára annak, hogy a citromért nem igazán rajongok. Olyannyira jól sikerült a tegnapi föpróba, hogy az utolsó cseppig elfogyott. Majd nem 100%-ig tartottam magam az eredeti recepthez. Csak annyit változtattam, hogy az eredetileg 3 dl joghurtnak, csak a felét használtam, 1,5 dl-t. A hiányzó 1,5 dl-t Mascarponéval pótoltam, így sokkal krémesebb lett.

2,5 dl tejszín
7 e.k. porcukor
1,5 dl natúr joghurt
1,5 dl Mascarpone
1 citrom reszelt héja, leve
2 dl Limoncello
citromfülevelek

A tejszínt kemény habbá vertem. Kikevertem a joghurtot, a Mascarponét a citrom héjával és levével, valamint a Limoncello felével. Összeforgattam a tejszínhabbal, majd a fagyigépbe töltöttem és megfagyasztottam. Kelyhekbe kanalaztam, ráöntöttem a maradék citrom likört és citromfülevelekkel diszítettem.

Két sajtos cukkinileves

Már említettem, hogy a kertem ontja a cukkinit. Tényleg annyi cukkini van, hogy szinte már nem is tudom megcsinálni, így jól tartom a szomszédságot is. Azért vannak még ötleteim, így most egy különleges, sajtos, gyorsan elkészíthetö levest okoskodtam ki. (de már töröm a fejem a következö fogáson, mert nap-nap után érik a következö adag)

2 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
500 g cukkini
40-50 g vaj
2-3 e.k. olivaolaj
2-3 e.k. liszt
750 ml zöldséglé
250 ml fehérbor (elhagyható)
80 g Gouda reszelt sajt
200 g tejszínes krémsajt
1 cs. kapor
só, bors

A vajat felmelegítettem, tettem bele kevés olivaolajat. Ezen pároltam meg a hagymát arany színüre. Belenyomtam a fokhagymát és a lereszelt cukkinit. Pár percig pároltam, majd megszórtam liszttel és így is pirítottam 3-4 percet. Felöntöttem a zöldséglével, hozzáöntöttem a bort. Sóztam, borsoztam. Közben a kaprot apróra metéltem. Amikor puha lett a cukkini - ez is csak pár perc - hozzákevertem a 2 féle sajtot. Összeforraltam és megszórtam a kaporral.
Melegen és hidegen is nagyon finom.

Julcsi süti

Legkedvesebb barátainkhoz voltunk hivatalosak egy nyáresti sütögetésre. Julcsi barátnöm gondolt a desszertre is és sütött egy nagyon finom, gyümölcsös süteményt. Már elsö látásra megtetszett; viszont hangot adtam felháborodásomnak is, hogy ebben a nagy melegben miért kellett nekiállni még sütni is. Barátném megnyugtatott, hogy ez a süti pillanatok alatt bekeverhetö, majd nyugodtan magára lehet hagyni a sütöben. Annyira finom volt, hogy tovább nem is háborogtam, viszont a receptet azon nyomban megjegyeztem. Most, hogy hazatértünk, az volt az elsö, hogy én is összedobtam. Tényleg összedobásról van csak szó, mert nem sokban különbözik egy sima piskótától, ami 10-12 percnél nem igényel több idöt. Betoljuk a sütöbe és gondunk már csak az evéssel lesz. Az eredmény egy nagyon szaftos, habos, a gyümölcsöktöl zamatos, másnap is tökéletes állagú sütemény - már, ha megéri a másnapot!

6 nagy tojás
20 dkg puha vaj
20 dkg cukor
20 dkg liszt
1 cs. sütöpor

tetszés szerint gyümölcs

A tojásokat szétválasztottam. A sárgákat a cukorral és a vajjal nagyon habosra kevertem. Beleszitáltam a sütöporral elkevert lisztet, majd óvatosan a krémhez kevertem. A tojás fehérjéket pici sóval kemény habbá vertem, majd ezt is nagyon óvatosan, hogy sok levegö maradjon benne, összeforgattam a lisztes masszával. Sütöpapírral bélelt, felezett tepsibe öntöttem . Az egyik felét konyakkal meglocsolt sárgabarackkal, a másik felét pedig rumos meggyel raktam ki. 170°-ra elömelegített sütöben 45-50 perc alatt megsütöttem. Hagytam kihülni, majd porcukorral megszórtam. Vigyázat! Pillanatok alatt elfogy!

Visszatértem

Ez is elmúlt, mint minden jó. Rengeteg jókedv, móka, kacagás kísérte az elmúlt 10 napot. Sok helyen jártunk, minden számunkra kedves baráttal tudtunk idöt tölteni. Nem utolsó sorban pedig végre személyesen is megismerhettem legkedvesebb blogtársaimat, a gyenesdiási MBT-n. Jókat ettünk, beszélgettünk, de még a 2 nap is kevés volt. Részletes beszámolóval én nem is állnék elö, mert megtették helyettem a többiek. Az biztos; ez a 2 nap örökre a szívemben marad.

Itthon minden rendben fogadott. Imádott kutyusom már nagyon jól van és visszaadhatatlan az az öröm, amivel várt. Már nagyon hiányzott. Ahogy a kertem és a virágaim is. Rengeteg paradicsomot, parikát tudtunk szedni. És 2 hatalmas spárga tököt is. Végre készülhet nálam is tökfözelék, jó sok kaporral. A rengeteg cukkinit még nem is említettem. Meg a répákat, amik hatalmasra dagadtak. Jó volt haza jönni.

Az orchideám pedig olyan virágokat produkált, mint még sosem (és csak a fele látszik a képen!)

A konyha bezár

Végre-valahára elérkezett a mi indulásunk ideje is. Eltöltjük jól megérdemelt éves pihenésünket, így egy rövid idöre a konyhámra kiteszem a ZÁRVA táblát. Addig is nézelödjetek, böngésszétek a régebbi recepteket és gondoljatok rám jó szívvel!

Áfonya-Mascarpone parfé

Ez a poszt kicsit megkésve, a hétvégén vásárolt áfonyából készült és már réges rég meg is ettük. Nagyon finom, üdítö, krémes; pont olyan, amilyennek egy parfénak kell lennie.

1 vanilia rúd
125 ml tej
3 tojás sárgája
70 g cukor
300 g áfonya
250 g Mascarpone
2 t.k. vágott pisztácia
mentalevél

A vanilia rudat hosszában kettévágtam, magjait kikapartam. A rudat és a magokat is beletettem a tejbe es felföztem. A tojássárgákat a cukorral kikevertem, majd vízgöz felett habosra vertem. A vaniliás tejet rászürtem és tovább a vízgöz fölött addig vertem, míg sürü krémet nem kaptam. Kihütöttem. 250 g áfonyát pürésítettem. A mascarponét habosra kevertem, majd a kihült tojásos masszához adtam. A megmaradt áfonyából pár szemet félretettem a díszítéshez, a többit kicsit megvágtam és az áfonyapüréhez kevertem. Így kevertem bele a tojásos, mascarponés alapba. Egy négyszögletes formát kibéleltem folpack-al és belesimítottam a masszát. Mélyhütöben min. 4 óra szükségeltetik, de jobb, ha egy éjszakát hagyunk neki.
Az elkészült parfét felszeleteltem; vágott pisztáciával, áfonyával és mentalevéllel díszítettem.

Lila cobbler

Mondtam én, hogy lesz a cobblernek folytatása. Úgy esett, hogy egészen véletlenül szombaton sikerült viszonylag olcsón áfonyához jutnom. Nem volt kérdés, hogy cobbler is készül majd belöle. Vasárnap délután váratlan vendégek jelezték érkezésüket. Gyorsan térültem fordultam és mire megérkeztek, már langyosra hült az áfolyás-lila cobbler, amihez újra nagyon passzolt a vanilia fagyi. A siker már nem volt kérdéses. Oly annyira, hogy nyomban el is kérték a receptet.

(Tennék még egy szolgálati közleményt is közzé: sajnálatos módon a fényképezögépem meghalt! Nem tudok fotózni és a szervízbe is csak jövö héten tudok majd eljutni, ha otthon leszünk. Addig van még talonban 2-3 posztra valóm, azokat teszem csak közzé.)

Recept itt

Wanted

Scofield eltünt!!! Na, remélem nem Ö, csak a blogja!
Hol keressünk Scofield???????
Jelentkezz!!!!!!

Középkor

Ugyan ez egy gasztroblog, de most rendhagyó módon teszek fel pár képet a mai napunkról, mert annyira csodás volt. Középkori fesztiválon jártunk, ami nem mindennapos az ember életében. Egy-két kisebb rendezvényen jártunk már, de ilyen nagyszabású összejövetelen még nem voltunk. Nagyon érdekes volt látni ezeket az embereket, akik teljesen más életet élnek ilyenkor. Egy évben kétszer összejönnek és egy hosszú hétvégén úgy élnek, mint öseink. Sátrakban, szörméken alszanak, korhü ruhákban járnak és azt eszik, amit a szabadtüzön megföznek- sütnek maguknak. Természetesen csak a magul által készített dolgokat használják. Gyönyörü kézmüves dolgokat árulnak; láttunk ruhákat, ékszereket, fegyvereket, kosarakat, ón és bronz edényeket, kovácsoltvas használati tárgyakat, gyönyörüen megmunkált fa tárgyakat. És temészetesen kenyeret, sajtot, amit szintén maguk készítenek. Az árak viszont nagyon húzósak voltak.
Összességében érdekes, tanulságos és nagyon szórakoztató volt.

A bohóc
Még sapkát is cserélt Max-al

Munkában

Sátrak és a fürdöszoba

Megtanultunk nyíllal löni

Öszibarack fagyi

Már félve teszem fel a fagyikat. Félve attól, hogy beleuntok. De mit tegyek, ha sorra készülnek az újabb fagyik!? Én már megmondtam egy párszor, hogy nagyon-nagyon szeretem a fagyit. Ezért készül szinte napról-napra újabb jeges finomság. Tényleg nem mondhatja senki, hogy nálam nincs kihasználva a fagyigép. Ma Anyukám kedvére tettem; mert Ö csak a gyümölcsös fagyikat kedveli. Azért a család többi tagja is szívesen kanalazta, közben arra bíztatva, hogy még milyen fagyit csináljak. Így lesznek még továbbiak!

5 nagy öszibarack
2 e.k. méz
(porcukor)
1 dl tejszín
300 g natúr joghurt

Az öszibarackokat hámozás nélkül, magjukat kivéve a mézzel és a tejszínnel simára turmixoltam.
(fehér húsú, piros héjú barackokat választottam és a fagyi színe miatt hagytam rajta a héjjat)
Kevés porcukrot tettem bele kóstolás után, mert az itteni barackok nem annyira édesek, mint az otthoniak. De a cukor el is hagyható. Hozzánöntöttem a joghurtot is, ezzel is átturmixoltam és már öntöttem is a gépbe. Pillanatok alatt elkészült és nagyon dominált a barack összehasonlíthatatlan íze.