vasárnap, október 04, 2009

KÖLTÖZÖM!!!!!!

Értesítek minden kedves idelátogatót, hogy a blogom

ELKÖLTÖZÖTT!!!!


Szeretettel várok mindenkit az új konyhámban:


ITT

péntek, október 02, 2009

Narancsos-mákos kenyér

Ami inkább kalács. Csak hü szerettem volna maradni az eredeti névhez, ezért lett kenyér. Max barátunk által oly sokszor emlegetett román kelttésztás oldalon bukkantam a receptre és Edit barátnénk segítségével a recept is lefordításra került. Elsö olvasatra tudtam, hogy bizony ez a kelt rossz nem lehet, mert a narancs és mák páros már sokszor, sokféleképp bizonyított. Nem is nyúltam mellé. A nyers tészta állaga fantasztikus, élmény volt vele dolgozni. Már biztos említettem, hogy kifejezetten szeretek kelt tésztát csinálni. Az meg dupla öröm, ha jó állagú a tészta. Szinte elöre érzi az ember, hogy ez kisülve is nagyon jó lesz. Amikor pedig sütöbe került, na, hát akkor a hetedik menyországban éreztem magam. Olyan illatos volt a mák és a narancs együtt, hogy a sütö elött totyorogtam türelmetlenül, hogy végre hozzájussak. Kész szenvedés volt kivárni, hogy langyosra hüljön és végre megvághassam. Beváltotta minden várakozásomat, mert mesés. Söt, másnap is nagyon finom; nem szivacsos hanem puha. Nincs más hátra; tessék kipróbálni!



30 g élesztö
2 kanál barna cukor
3 narancs
4 k.k. mogyoróolaj
csipet só
100 ml tej
200 ml narancslé
2 e.k. mák (darálatlan)
500 g liszt


Az élesztöt la langyos tejben egy kevés cukorral felfuttatam, majd beleöntöttem a kenyérsütögép tartályába. Ráöntöttem az olajat. A lisztbe belereszeltem 2 narancs héját, elkevertem benne a cukrot és egy csipetnyi sót is. Kifacsartam 3 narancsot, így 200 ml levet nyertem, ez is ment a tartályba. Majd a narancshéjas, cukros lisztet is beleöntöttem és dagasztottam, kelesztettem a tésztát. Mikor duplájára kelt, lisztezett deszkára borítottam, elfeleztem. Az egyik felébe belegyúrtam a mákot és kerekre nyújtottam.(1.) Félretettem. (2.) A mák nélküli tésztát is ugyanakkorára nyújtottam, mint a mákost. A két kerek, kinyújtott lapot egymásra fektettem, úgy, hogy a mákos volt alul. (3.) Kicsit nyújtottam még rajta, hogy a két tészta réteg összetapadjon, majd félbevágtam a tésztát. (4.) Elöször a baloldali részt bahajtottam középre, (5.) majd a jobboldalit szintén. (6.) Így jártam el a másik darab tésztával is. Mindkét copfot kissé megcsavartam és a 2 szálat összefontam. (7.) Sütöpapírral bélelt formába fektettem (8.) és hagytam a duplájára kelni. (9.) Ekkor cukros vízzel megkentem és elömelegített sütöben 170° fok (légkeveréses) 30 percig sütöttem. 15 perc után egy fóliával letakartam, mert nagyon pirult a teteje. Rácsra fektetve hagytam kihülni.





szerda, szeptember 30, 2009

Nyári káposzta

Gyakorlatilag ez a káposzta csak annyiban tér el a hagyományos töltött káposztától, hogy rengeteg benne a friss zöldség. Így magában hordozza a nyár frissességét, zamatát. A töltött káposzta alapvetöen nem egy könnyü étel, de így a sok paprikával, paradicsommal és a zöldfüszerekkel nagyon könnyü, igazi nyári étel. Jó pár évvel ezelött, Anyukám egyik kolleganöje adta a receptet; azóta egyfolytában terítéken van nálunk. Sokszor készítettem vendégeknek is és a hangos éljenzés sosem maradt el.





1 fej káposzta
5-6 paradicsom
5-6 zöldpaprika
friss zeller
friss kapor
1 kg darált hús
1 nagy fej vöröshagyma
4-5 gerezd fokhagyma
só, bors
pirospaprika
25-30 dkg rizs


Egy fazékban vizet forralok. A friss káposzta leveleit óvatosan lefejtem és levelenként gyorsan a forró vízbe mártom, hogy kicsit megpuhuljanak. Erre azért van szükség, hogy a töltéskor könnyebb legyen vele dolgozni; ne törjenek a levelek. A levelek vastagabb ereit egy éles késsel kivágom. Elkészítem a tölteléket. Ez ízlés kérdése; ahány ház, annyi szokás alapon. A töltelékkel megtöltöm a leveleket, összetekerem úgy, hogy a 2 végét begyömöszölöm - így a töltelék nem tud kifolyni a fözés során. Ha marad még káposztalevél, azt apróra metélem és beleszórom egy nagy, mély lábas aljába. Erre kerülnek szépen, sorban a töltelékek. Negyedekre vágott paradicsom cikkek és karikára vágott zöldpaprika is kerül a töltelékek közé. A tetejére mindíg sok paprikát, paradicsomot hagyok. Szintén a tetejére kerül a friss zellerlevél és a kapor. A kaprot sem vágom meg. Felöntöm annyi vízzel, hogy ellepje és lefedve felteszem föni. Amikor már forr, a höt visszakapcsolom takarékra. Addig fözöm, míg a káposzta teljesen meg nem puhul. Ez legalább másfél - két óra. Ízlés szerint kevés rántással be lehet rántani. Ez azért nem törvényszerü, mert van aki a tölött káposztát sem rántja be. Én beszoktam. Friss fehér kenyérrel és tejföllel tálalom.

vasárnap, szeptember 27, 2009

Körtés sütemény dióval

Nagyon szeretem a körtét, de süteményt ezeddig még sosem sütöttem körtével. Az egyik újságban találtam ezt a receptet és szerencsére szombaton tudtam venni finom, édes körtét is hozzá, így szabad volt az út a süti felé. Most kicsit kilógok ezzel a poszttal a sorból, mert a blogokon sorra jelennek meg a szölös sütemények, édességek, lévén, hogy lassan lejár az aktuális VKF határideje.



200 g dió
4-5 körte
kevés citromlé
250 g puha vaj
200 g cukor
1 cs. vaniliás cukor
csipet só
4 tojás
300 g liszt
2 t.k. sütöpor
100 g sárgabarack lekvár



A dió felét megdaráltam és félretettem. A körtéket meghámoztam, félbevágtam, magházukat eltávolítottam. Citromléhez kevés vizet adtam és meglocsoltam vele a körtéket.
A vajat, a cukrot, vaniliás cukrot és egy csipetnyi sót habosra kevertem. Hozzászitáltam a sütöporral elkevert lisztet és átforgattam. Végül a darált diót is belekevertem. Egy négyszögletes sütemény formát sütöpapírral kibéleltem és belesimítottam a tésztát. A körték domboró felét sürün, éles késsel beírdaltam, majd belenyomkodtam öket a tésztába. Elömelegített sütöben (175° légkeveréses) kb. 30 perc alatt megsütöttem. Sütörácson hagytam teljesen kihülni. Közben a maradék diót durvára vágtam. Felmelegítettem a lekvárt. A teljesen kihült sütemény tetejét megkentem a barack lekvárral és megszórtam a dióval. Tálalás elött porcukor is került a tetejére.

Igazán finom, szaftos, aromás sütemény.

szombat, szeptember 26, 2009

Csokival hajtogatott Hokkaido kalács

Limara örült tempót diktál! De imádom érte. Persze nem lenne kötelezö azon nyomban nekilátni és kipróbálni a keze alól kikerülö, szebbnél szebb és finomabbnál finomabb dolgokat; de ki tud ellenállni? Mert én nem! Így volt megint, ezzel az érdekes kaláccsal is. Nagyon sokat segített újra a sok fotó, amit közzétett, így segítve a nem teljesen profikat. A recept megint szuper volt és semmi mást nem kellett tenni, csak követni Marcsi utasításait. A csokis masszával kicsit meggyült a bajom, -részleteket lejjebb - de végülis én kerültem ki gyöztesen és sikerült a csokis kalács. Tényleg nagyon jó állagú a tészta, nagyon kellemes vele dolgozni. Én is nagyon élveztem a hajtogatást, nyújtást, közben gyönyörködtem a márványossá alakúló tésztában. Még mondja valaki, hogy nem élmény az alkotás a konyhában!!!
(most is, mint mindíg követtem a receptet és az utasításokat; nem változtattam semmit Limara receptjéhez képest)



Csokis tészta:

60 g étcsokoládé
110 g tej
2 e.k. kakaópor
30 g liszt
1-3 csapott e.k. étk. keményítö
30 g cukor
4 e.k. sürített tej

A csokoládét üvegtálba tördeltem, majd a mikróban, alacsony fokozaton, többször átkeverve felolvasztottam. A többi hozzávalót is beletettem a tálba és simára kevertem, majd visszatettem a mikróba, ismét alacsony fokozatra. Limarának viszonylag kevés idöre volt szüksége ahhoz, hogy összeálljon a massza. Nekem legalább 8-10x kellett kevernem és újra visszatenni, hogy elérje a megfelelö állagot. No, és nekem bizony kellett bele a 3 e.k. keményítö. Amikor megkeményedett a csokis tészta, 2 réteg folpack között ujjnyi vastagra nyújtottam és betettem a hütöbe.

Kalács tészta:

2 dl tej
2 dl tejszín
1 tojás
4 e.k. cukor
2 e.k. tejpor
50 dkg finom liszt
10 dkg rétes liszt
csipet só
3 dkg élesztö

A tészta hozzávalóit a kenyérsütögép tartályába mértem és megdagasztottam a tésztát. Kelesztötálba tettem és a hütöben duplájára kelesztettem. Mindkét tésztát a konyhapulton további 10 percig pihentettem.Lisztezett felületen a tésztát kétszer akkora téglalappá nyújtottam, mint a csokoládé. A felső részére tettem, majd ráhajtottam az alsó felét. Ezután következett a nyújtás és a hajtogatás. kinyújtottam ismét egy téglalappá, majd a felső részét és az alsót is visszahajtottam a közepéig, majd ott félbe hajtottam. Elforgattam 90 fokkal, ismér kinyújtottam téglalapra, most hármas hajtogatás következett. A tészta felső harmadát a középsőre hajtottam, majd arra az alsó harmadot. Ismét nyújtás és ismét a négyes hajtogatás következett. Összesen ötször hajtogattam, de legalább négy legyen meg. (Limara oldalán a képek segítenek.) Az utolsó hajtogatás után a tésztát ismét téglalappá nyújtottam, majd egy pizzavágóval három egyforma, hosszú csíkot vágtam belőle.
Egyszerű hármas fonással megfontam, sütőpapírral bélelt nagy dobozformába tettem.
Hagytam duplájára kelni, majd 180 fokos sütőben sült kb. 40-45 percig. Rácsra téve hagytam kihülni.

péntek, szeptember 25, 2009

Csalamádé

A csemege és kovászos uborka után ez a legkedveltebb savanyúság a családunkban. Szinte nincs úgy ösz, hogy ne veselkedjek neki csalamádét eltenni. Így volt ez most is. Rég bevált, kipróbált receptet követek, így az esetek többségében a siker garantált. Akitöl annak idején kaptam a receptet nagyon profi volt ebben a müfajban; mindíg ropogós, hónapok elteltével is gyönyörü színü volt az általa eltett savanyúság. Jó pár évig nem jöttem rá, hogy miért barnul meg az elözöleg gyönyörü hófehér csalamádém. Ilyenkor, a nyár leköszöntével rengeteg az éretlen, zöld paradicsom a töveken. Mindíg sajnáltam, hogy kárbavesszen, így logikus módon belekerült a csalamádéba. Aztán rájöttem, hogy a zöld paradicsom barnítja be a makulátlan savanyút. Így tavaly óta már nem teszem bele a paradicsomot, inkább csak magában savanyítom. Pár nappal ezelött Duende kollegina is megosztotta velünk a csalamádéja titkát. Az enyém eltér 1-2 ponton, de végülis az eredmény a fontos.
(ez a mennyiség 8-10 fél literes üveg megtöltéséhez elegendö)




6 kg káposzta, uborka, hagyma,
paprika (TV parika, kápia, stb.)
vegyesen, ízlés szerint

40 dkg cukor
10 dkg só
3,5 dl 20%-os ecet
1 mokkáskanál szalicil
1 " borkénpor
koriandermag
mustármag
bors
3-5 babérlevél



Legelöször elkészítem a levet; mindent kimérek és egy lábasban összeforralom. Vizet egyáltalán nem teszek rá!!!!!! A felforrt ecetes, füszeres levet hagyom teljesen kihülni.
Összevágom az összes zöldséget, illetve amit lehet legyalulok, majd alaposan összekeverem egy nagy tálban. Ráöntöm a levet és összeforgatom. Folpackkal letakarom és 3 napig hagyom, közben mindennap alaposan átkeverem, egyszer. Közben lehet kóstolgatni és ízlés szerint esetleg tovább cukrozni, vagy füszerezni. Ha valaki csípösebben szereti mehet bele pár eröspaprika, esteleg chili karika is. A harmadik nap végén a keletkezett lével együtt üvegekbe teszem, lezárom és a polcra teszem, hogy fogyasztásig györködjek benne.

kedd, szeptember 22, 2009

Cointreau-csoki torta

Ezt a tortát vasárnap a kényszer szülte. Az történt, hogy az elözö nap sütött almás-habos az utolsó morzsáig elfogyott és a család nem tud meglenni vasárnap délután sütemény nélkül. Gyorsan ki kellett valamit találni, hogy a kávés csészék mellé jusson valami a süteményes tányérra is. Kaptam, fogtam magam és hamarjában ez a torta sikerült. (a Cointreau kihagyható, de nem érdemes mellözni, mert nagyon finom lesz töle a csokikrém. Esteleg más, aromásabb likörrel is helyettesíthetö)



100 g étcsokoládé
50 g vaj
4 tojás
csipet só
100 g + 3 e.k. cukor
125 g liszt
25 g étkezési keményítö
2 t.k. sütöpor
4 csapott e.k. kakaópor
2 cs. habfixáló
800 g tejszín
4 e.k. narancslikör - esetleg narancslé


Egy 26 cm-es tortaformába sütöpapírt vágtam és kibéleltem vele a formát. A csokoládét lereszeltem, a vajat gyenge tüzön felolvasztottam. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéket 4 e.k. hidegvízzel és egy csipetnyi sóval kemény habbá vertem, közben beleszitáltam 100 g cukrot is. A tojás sárgákat egyenként belekevertem. Egy külön tálban összekevertem a lisztet, a sütöport és az étkezési keményítöt, majd beleszitáltam a habba és összeforgattam. Végül a folyékony vajat és a reszelt csokoládét is hozzákevertem, úgy, hogy a hab levegös maradjon. A masszát a formába simítottam és elömelegített sütöben (150° légkeveréses) kb. 25 percig sütöttem. Sütörácsra tettem és hagytam teljesen kihülni. A kakaóport, a habfixálót és 3 e.k. cikrot összekevertem. A tejszínt kemény habbá vertem és beleszitáltam a kakós keveréket és 2 e.k. narancslikört. Összeforgattam. Az idöközben kihült tortát kettévágtam, majd az alsó lapot 2 e.k. likörrel meglocsoltam. A krém 1/4-ét rákentem és rátettem a 2. lapot. A maradék krém több mint felét elosztottam és elkentem a torta tetején és oldalán. A megmaradt krémet habzsákba kanalaztam és és a csillagcsövel nagy díszeket nyomtam a tetejére. 1 órára a hütöbe tettem. Tálalás elött megszórtam kakaóporral és narancshéjjal díszítettem. Meglepetésként mindenki kapott mellé még egy szem belga pralinét is.

hétfő, szeptember 21, 2009

Almatorta kókuszos Pavlova tetövel

Ez a sütemény újból telitalálat. Szégyen ide-szégyen oda, 4 tagú családunk fél óra alatt az utolsó morzsáig eltakarította. Egyszerüen nem lehetett abbahagyni az elsö szelet után. Elkészíteni sem tart sokáig és a bekerülési költsége is alacsony. (az otthoni tojás árakat nem ismerem!) Az egyetlen kritika az volt, hogy miért ilyen keveset sütöttem!? Egy biztos: gyakori vendég lesz az asztalunkon. Próbáljátok ki és írjátok meg, ha ízlett!



3-4 szem közepes alma

3 e.k. citromlé
2 e.k + 100g + 175 g cukor
5 tojás
3 tojásfehérje
125 g puha vaj
1 cs. vaniliás cukor
csipet só
175 g liszt
2 t.k. sütöpor
3 e.k. rum
100 g + 1 e.k. kókusz reszelék
porcukor a szóráshoz


Egy 26 cm-es tortaformát kivajaztam, kiliszteztem. Az almákat meghámoztam, magházukat kiszedtem és apró kockákra vágtam, majd meglocsoltam a citromlével és 2 e.k. cukorral összekevertem. 3 tojást különválasztottam, a fehérjét betettem a hütöbe. A vajat, 100 g cukrot, a vaniliás cukrot és egy csipetnyi sót krémesre kevertem. A 2 egész tojást és a 3 tojás sárgáját egyenként hozzákevertem a vajas krémhez. A sütöporral elkevert lisztet, váltakozva a rummal a masszához kevertem, majd belesimítottam az elökészített formába. A félretett almakockákat elrendeztem a tetején és gyengén megnyomkodtam. Elömelegíett sütöben (150° légkeveréses) 30 percig sütöttem. Kivettem a hütöböl a tojás fehérjéket (a recept csak 3-at ír elö, viszont én ezt kevésnek találtam, így elökaptam a mélyhütöböl további 3 lefagyasztott fehérjét) és egy pici sóval kemény habot vertem. 175 g cukrot további keverés mellett beledolgoztam a habba. Végül fakanállal belekevrtem az elöre, száraz serpenyöben rózsaszínre pirított kókuszt. Kivettem a sütöböl a tésztát és a kókuszos tojáshabot a tetejére halmoztam, majd megszórtam 1 e.k. kókusz reszelékkel. Ugyanazzal a höfokkal további 10 percre visszatoltam a sütöbe. Teljesen hagytam kihülni, majd porcukorral megszórtam a tetejét, úgy tálaltam.


szombat, szeptember 19, 2009

Palacsintasütö dilemma


Már jó ideje készülök megírni ezt a posztot, de valamiért mindíg háttérbe szorult. Pedig nagyon húsbavágó a problémám, mert nálunk gyakran használatban van a palacsintasütö. De gondolom így van ezzel azon háztartások zöme, ahol gyerek van. Igen ám! de a jó palacsintához jó sütö is szükségeltetik. Annak idején, amikor a nagymamám tanított palacsintát sütni, még a jó öreg, öntöttvas, fekete palacsintasütöt használtuk. Olyan csúnya volt már szegény, hogy dugtuk állandóan, hogy még véletlenül se lássa meg senki. Mégis ebben sültek igazán jól a palacsinták. Egy sem ragadt le és egyöntetüen aranyszinüre pirult benne a massza. Aztán csak eljött a pillanat és fájó szívvel, de örökre megváltunk töle. A mostani eszemmel már biztos, hogy nem dobtam volna ki, inkább dugdostam volna tovább. Utána próbálkoztunk rengeteg féle sütövel, de egyikkel sem boldogultunk igazán. Van amiben leragadt, szakadt és csak kínlódás volt a palacsinta sütés. De nem adtuk fel a harcot, kerestük tovább az igazit.

Egyszer aztán, úgy 10-12 évvel ezelött szert tettem egy spanyol palacsintasütöre. Pontosan emlékszem az árára, 7700 Ft volt. Azért ilyen jó a memóriám vele kapcsolatban, mert abban az idöben ez még elég sok pénznek számított. De nem érdekelt, mert megszállottan vágytam a tökéletes darabra. Ma már bizton állíthatom, hogy többszörösen is megérte az árát, mivel tökéletes palacsinták készülnek/tek benne. Az idö viszont felette is eljárt és nagyon megviselt lett a sok használattól. Ebben benne van az én kezem is, mert csak és kizárólag egy gömbölyü fejü, életlen késsel - direkt csak erre a használatra - tudom megfordítani, a magam módján, szakszerüen a palacsintákat. Ez viszont egyáltalán nem tett jót a bevonatnak. Így most újból keresem a tökéletes palacsintasütöt.

Szeretném töletek megkérdezni, hogy kinek, mi vált be!? Melyik és milyen a tökéletes palacsintasütö?
Kérlek benneteket, osszátok meg velem a tapasztalataitokat, ha nem túl nagy ez a kérés!

péntek, szeptember 18, 2009

Mákos-narancsos muffin

Nagy muffinfüggö vagyok. Látszik is, ha valaki megnézi; már közel 30 féle muffin recept sorakozik a blogomon. Könnyü elkészíteni, kezdö háziasszonykák is bátran nekikezdhetnek, mert elég nehéz elrontani. (Azért el lehet, de nehéz.) Ez a mostani muffin viszont jó ideje az egyik legjobban eltalált. Nem más mint Millie - Pákosztos macska kísérletezte ki, az ideális citromos-mákos receptjét. Még augusztusban, amikor posztolta elhatároztam, hogy én is megsütöm. Ennek ma jött el a napja. Csak annyit változtattam az eredeti recepten, hogy én citrom helyett naranccsal házasítottam a mákot. Így is telitalálat! Még a fiam is begyürt egyet frissiben, pedig Ö köztudottan nem eszik meg ám mindent!!! Köszi Millie a receptért!



1 bögre (2 dl) cukor
2 bögre liszt
2 narancs reszelt héja
3 e.k. mák
10 dkg olvasztott vaj
1,5 dl író (vagy kefír vagy tej )
1/2 narancs leve
1 t.k. sütőpor
2 tojás
pár csepp vaníliakivonat


Elöször a száraz alapanyagokat összekevertem egy tálban, majd egy másikban a nedves összetevöket. Összeforgattam a két tál tartalmát. Papírkapszlikkal kibéleltem a muffin sütöforma mélyedéseit és 170°-ra elömelegített sütöben kb. 20-25 perc alatt megsütöttem.


kedd, szeptember 15, 2009

Almás-vörösáfonyás darázscsípés torta

Biztosan sokan ismeritek a klasszikus darázscsípés tortát, illetve süteményt. - Bár azt hiszem ez német recept. Otthon elötte sosem találkoztam vele sehol. Aki nem ismerné, az eredeti változat 2 puha réteg tészta (olykor kelt) között tejszínhabos töltelék, a tetején pedig pirított, karamellizált mandula szeletek. Most mégsem a hagyományos verziót készítettem, hanem egy gyümölcsökkel megbolondított változatát. A receptet egy német újságban találtam. (Backen Special 3/2009)



350 g liszt
325 g cukor
225 g vaj
6 tojás
1 cs. vaniliás cukor
1,25 kg alma
3 e.k. citromlé
200 g vörösáfonya
250 g túró
1 púpozott e.k. étk. keményítö
2 e.k. zsemlemorzsa
75 g tejszín
150 g mandulaforgács
porcukor


A lisztet, 150 g cukorral, 150 g hideg, felkockázott vajjal, 2 tojással és a vaniliás cukorral összegyúrtam, folpackba tekertem és 30 percre betettem a hütöbe. Közben az almát meghámoztam, félbe, majd negyedbe vágtam, magházát kiszedtem és vékony szeletekre vágtam. Meglocsoltam a citromlével. Az áfonyát megmostam, lecsepegtettem és apróra vágtam. A két gyümölcsöt összekevertem és félretettem. A túrót 100 g cukorral, a keményítövel és 4 tojással elkevertem. Kivajaztam és liszttel megszórtam egy 26 cm-es kapcsos tortaformát. Kivettem a tésztát a hütöböl és a felét egy alaposan meglisztezett deszkán 26 cm-re nyújtottam, majd a tortaformába igazítottam. A másik felét szintén kinyújtottam, kb. 7 cm-es csíkot vágtam belöle és a forma szélét kibéleltem vele. A két tészta találkozásánál az ujjammal alaposan lenyomkodtam, hogy a töltelék ne tudjon majd kifolyni belöle. Megszórtam a zsemlemorzsával, majd beleszórtam és eligazgattam a gyümölcsöket. A túrós masszát ráöntöttem. Elömelegíetett sütöben ( 175° légkeveréses) az alsó traktusban kb. 30 percig sütöttem.
Közben 75 g vajat, 75 g cukrot és a 75 g tejszínt összeföztem, majd elkevertem benne a mandulát. Ezt a mandulás masszát elsimítottam a torta tetején és visszatoltam a sütöbe, további 30 percre. (érdemes a sütöbe egy alufóliával bélelt tepsit tenni, a forma alá, hogy elkerüljük az esetleges kicsöpögést) 15 perc elteltével egy darab alufóliával letakartam a torta tetejét, így sütöttem tovább. A sütöböl kivéve rácson hagytam teljesen kihülni. A torta karimát levettem, a tortát tálra csúsztattam és a külsö peremét megszórtam porcukorral. Érdemes megvárni, míg teljesen kihül, mert csak akkor szeletelhetö szépen.



vasárnap, szeptember 13, 2009

Miért vagyok hálás....

Még tegnap tette fel a kérdést Limara, aztán Trinityt is érdekli, hogy miért is vagyok hálás. Az ember, ha kap egy ilyen kérdést, akkor kapásból felsorol jó sok dolgot. Elöször én is így voltam vele, viszont gondolkodásra késztetett és be kell valljam öszintén, még mindíg gondolkodom. Rengeteg dolog kavarog a fejemben és egyik gondolat hozza a másikat. Ha így haladok sosem fogok a végére érni. De azért megkísérlem leírni.


Legföképp azért vagyok hálás, hogy megszülettem. Ember vagyok és érzek. Egészséges vagyok. Látok és hallok. Láthatom a világ összes csodáját. Hallhatom a madarak csicsergését, a tenger zúgását, a szél játékát. Megnézhetem és meghallgathatom a legnagyobb müvészek alkotásait, bejárhatom a Földet és ezeket az élményket elraktározhatom. Hálás vagyok az álmokért is, mert olykor az élményket duplán élhetem.
Hálás vagyok a vízért és a fényért. Nélkülük mivé lennénk?
Nagyon hálás vagyok az örangyalomnak, aki mindíg vigyáz rám! - ennek már tanújelét is adta. És persze a fönöknek is, aki mellém rendelte.
Tulajdonképp minden embernek hálás vagyok, akiket így, vagy úgy, de mellém sodort a sors. Mert ök formáltak, formálnak olyanná, amilyen vagyok. A családom, a barátaim, a régi szerelmeim, az ismeröseim, de még azok is, akikkel csak futólag ismerjük egymást.
És nem utolsó sorban hálás vagyok azért, hogy van egy gyönyörü kisfiam, akiért érdemes volt megszületni!


Név szerint nem adnám tovább senkinek a stafétát, de nagyon szívesen olvasnám minden kedves blogtársam sorait arról, hogy ki, miért hálás.

Ensaimadas - spanyol briós

Mint oly sok minden finomság Limara oldalán, ez sem hagyott nyugodni és megsütöttem. Semmit nem változtattam rajta és nem meglepö módon remekül sikerült. Nem csak fahéjas, hanem Nutellás töltelékkel is megpróbáltam. Egyik finomabb, mint a másik. Limara is találta a recepetet, mégpedig Jade konyhájában. Köszi mindkettötöknek!



  • 50 dkg liszt
  • csipet só
  • 1 egész tojás
  • 1 tojás sárgája
  • 3 ek. olaj
  • 2,3 dl tej
  • 7 dkg cukor
  • 2,5 dkg élesztő
Töltelék:
  • kb. 10 dkg puha vaj
  • fahéjas porcukor
  • Nutella

A hozzávalókat kenyérsütögépben dagasztottam, majd kelesztőtálban duplájára kelesztettem. Lisztezett felületre borítottam, 10 egyforma részre osztottam, gömbölyítettem a darabokat. Kb. 15-20 percig hagytam letakarva, hogy ismét visszanyerjék a rugalmasságukat, nyújthatóvá váljanak. Ezután minden darabot egyesével oválisra nyújtottam, megkentem puha vajjal, megszórtam cukros fahéjjal. Feltekertem, és hagytam őket pihenni, míg az összes elkészül. A pihentetés után egy kicsit megint lehet húzni a feltekert tésztán, hogy hosszabb legyen. Csiga alakban feltekertem úgy, hogy a hajtás most szándékosan felülre kerüljön. A végét az ujjammal ellapítottam ezt a csiga alá hajtottam, így nem bomlik szét.
Sütőpapírral bélelt tepsire ültettem őket. Jobb 2 tepsin elosztani, nekem egy tepsin teljesen összesültek. (a leírás is Limara oldaláról! - remek fázis fotók kíséretében!)
Hagytam őket ismét 30-40 percig pihenni, majd 180 fokos sütőben sültek 15-20 percig.


szombat, szeptember 12, 2009

A világ legcsúnyább, de legfinomabb szilvás sütije

Biztos sokan emlékeztek még a Chokito-ra "csúnya, de finom!" Hát, ilyen ez a mostani szilvás süti is.Nagyon sokféle szilvás süteményt ettem már, de még mindíg ez viszi a pálmát nálam. Tészta szinte semmi, viszont rengeteg szaftos, édes, fahéjas szilva olvadozik a tetején. Nagy elönye még, hogy pillanatok alatt el lehet készíteni. A legtöbb idöt a szilva magozása veszi el. Próbáljátok ki,- erre buzdítok mindenkit,- mert többszörösen megéri a befektetett csekélyke munkát és idöt.






150 g liszt
1 t.k. sütöpor
170 g margarin
170 g cukor
1 csipet só
1 tojás

1-1,5 kg szilva
cukor
fahéj
100 g darált mogyoró


A tésztához valókat összegyúrjuk és kézzel belenyomkodjuk egy kerek tortaformába úgy, hogy 2-3 cm magasan a peremére is jusson. (nem kell nyújtani!) A szilvát kimagozni és negyedekbe vágni. (a szilva mennyiségétöl nem kell megijedni, mert minnél több rajta a gyümölcs, annál finomabb!) Ízlés szerinti mennyiségü cukorral és fahéjjal, valamint a darált mogyoróval összekeverni a szilvát és a tészta tetejére halmozni. 175°-on 1-1,5 órát sütni. Ennyire egyszerü!




péntek, szeptember 11, 2009

Medaillon hagymás,gombás, tejszínes szószban

A mai ebédhez adva volt egy gyönyörü szüzpecsenye. Csak még azt nem döntöttem el, hogy mit is kezdjek vele. Valami különlegesre vágytam, de mindenképp olyan ételre gondoltam, ami hamar elkészül. Idöm nem volt a neten keresgélni, a meglévö receptekre pedig most nem volt gusztusom. Improvizáltam és a premier nagyon jól sikerült. A lényeg az, hogy pillanatok alatt kész lett és nagyon-nagyon finom volt.




1 nagyobb szüzpecsenye
3-4 e.k. olaj
2 nagy fej vöröshagyma
só, bors
15 dkg gomba
3 e.k. sürü tejföl
2 dl tejszín
1 e.k. étkezési keményítö
1/4 l zöldségleves
vágott petrezselyem


A húst vastag szeletekre (medaillon) vágtam, kicsit megklopfoltam, sóztam és borsoztam. Az olajat egy nagyobb serpenyöben felhevítettem és a hús mindkét oldalát 2-3 perc alatt rózsaszínre sütöttem, majd egy tüzálló tálba sorakoztattam. A 2 öklömnyi nagyságú hagymát elöször félbe, majd vékony szeletekre vágtam és a visszamaradt zsíradékon elkezdtem pirítani. Közben a megtisztított, és nem túl vékonyra szeletelt gombát is hozzáadtam. Sóztam, borsoztam.
A tejfölt és a tejszínt egy púpozott evökanlányi étkezési keményítövel csomómentesre kevertem és felöntöttem vele a hagymás ragut. Rögtön kezdett besürüsödni, így szükség volt 1/4 l-nyi zöldséglevsre is. Pár pillanatig hagytam, hogy a szósz rotyogjon, majd az egészet a húsra öntöttem. Elömelegített sütöben kb. 20 percig sütöttem; míg szép piros lett a teteje. Galuskával és frissen vágott petrezselyemmel tálaltam.