(Majdnem) Hagymás rostélyos

Napok óta kacérkodtam a gondoltattal, hogy kéne hagymás rostélyost csinálni, de vagy nem kaptam szép húst hozzá, vagy idöm nem volt. Végre minden a kezemre játszott, mert sikerült nagyon szép, sovány hátszínt venni, meg a család minden tagja is egyszerre asztalhoz tudott ma ülni.
És igen! nálunk hátszínböl készül a rostélyos (ezért majdnem rostélyos!), mert férjem-uram ízlésének ez jobban megfelel.
A marhahúsból készült ételek pedig mindíg elég neccesek, mert ugye a jó hentes bácsik nem igazán szoktak születési bizonyítvány is mellékelni a husihoz. Nagyanyáink receptes leírásaiból pedig az derül ki, hogy mindenképp válasszunk fiatal, hízott marha húsából.
Most még úgy tünik ezzel is szerencsém volt, mert nem volt nagyon agg a marha, így a mai ebéd felülmúlhatatlanra sikeredett.

marhahús (rostélyos vagy ki mit szeret!)
só
bors
mustár
4 fej hagyma
olaj
vaj
krumpli

A húst kb. 2 ujjnyira szeleteltem, majd 2 folpack között kicsit megklopfoltam. Sóztam, borsoztam, egyik felét bekentem mustárral és betettem a hütöbe pácolódni. Jó másfél óra múlva
a serpenyöben egészen pici olajat hevítettem és a hús szeletek mindkét oldalát 2-3 percig, erös tüznél megsütöttem, majd egy tányérra szedtem, mert nem találtam még puhának. A fennmaradó pecsenyelébe pici vizet öntöttem és belemorzsoltam egy otthon vásárolt Húsvarázs nevezetü csodakockát (nem csalódtam benne!!!). Visszapakoltam a husikákat és gyengébb tüznél, lefedve puhára pároltam.
Közben a hagymát vékonyra szeleteltem, lisztbe forgattam és bö, forró olajban kisütöttem, 3-4 részletben.
Abba az olajba, amiben a hagymát sütöttem belecsúsztattam egy jókora darab vajat és a nagyobb kockákra vágott krumplit pirosra sütöttem.