Ritkán jutok szép borjúhúshoz, olyanhoz, amihez esteleg még képzeletbeli születési bizonyítványt is adnak. Kihasználva az otthoni piac lehetöségeit, kedvenc hentesfiúmat körbeudvarolva olyan borjút kaptam, hogy arra vártam megszólal. És igen, ami jó, az jó! Márpedig ez a borjú nagyon jó volt. A tegnapi borjú bécsi is hamisítatlan volt, de ez a mai ebéd állítom NB I-re sikeredett.
Muszáj volt ma megcsinálnom, mert már nem tudtam visszafagyasztani, így a mára vásárolt báránycomb még a jégen figyel és türelmesen vár a sorára. Biztos jó lesz az húsvét után is és nem fog megsértödni, hogy nem került az ünnepi asztalra.
Muszáj volt ma megcsinálnom, mert már nem tudtam visszafagyasztani, így a mára vásárolt báránycomb még a jégen figyel és türelmesen vár a sorára. Biztos jó lesz az húsvét után is és nem fog megsértödni, hogy nem került az ünnepi asztalra.
6 szelet borjúcomb
só, bors
liszt
5 dkg vaj
2-3 e.k. olivaolaj
1 dl fehérbor
fél citrom leve
1-2 dl hús vagy zöldségleves
2 dl tejszín
A hússzeleteket szárazra törölgettem, gyengén kiklopfoltam, sóztam, borsoztam. Serpenyöben felmelegítettem a vajat és az olajat. Lisztbe forgattam a húst és mindkét oldalát 2-2 percig sütöttem, majd tányérra szedtem. A visszamaradt zsíradékhoz öntöttem a bort és kiforraltam. Belefacsartam a citrom levet, felöntöttem a zöldséglevessel, a tejszínt 1 csapott evökanál liszttel besürítettem, majd ezt is a serpenyöbe öntöttem. Visszapakoltam a húst és lefedve még további 10 percig lassú tüzön pároltam. Vajpuha lett. Petrezselymes burgonyával tálaltam.
2 Comments:
Egyszerű és milyen nagyszerű! Selymes, krémes, vajpuha, enyhén citromos... Hmmmmm...
Nyálelválasztás beindult :-)
Szia!
Szép!
Post a Comment