Raffaello
Igazság szerint nekem eszmbe sem jutott ma ilyesfajta édességet készíteni. De nézegettem a blogokat, kicsi fiam pedig itt ült mellettem. Alchri blogjában pedig megpillantotta, a Raffaello golyócskákat és iziben lecsapott rá! Addig rágta a fülemet, míg nekiálltam és gyúrtam pár golyócskát. Még szép, hogy megteszi ezt az ember, imádott gyermeke kedvéért. Legalább már van olyan is, amit szeretne enni. Nagyon finom, tényleg érdemes kipróbálni és hamar kész van. Semmit nem változtattam a recepten, illetve csak annyit, hogy pár dekával kevesebb volt a tejporom, így kókusz tejporral pótoltam. Semmit nem rontott az összképen. Nem írom le külön a receptet, remélem Alchri barátosném nem fogja rossz néven venni. :)
4 Comments:
Annyira jók a képeid! Gyönyörű ez a bonbonier!
Van itthon gyári Raffaello, még nőnapról. Mindjárt bekapok egyet, annyira nyálcsordítóak a tieid :-)
Az előttem szólóhoz csatlakozom!
De én inkább a Tiédet választanám...guríthatnál néhányat:)))
Már gurulnak is!!! :))
Nem ettem ezer éve, pedig nagyon szeretem.. Ha van még, akkor guruljon nekem is:)
Post a Comment